A friss falusi csirke színe java...

A friss falusi csirke színe java....

Nem tudtam megállni, hogy ne készítsek fotót erről a szépséges "húsiról" amelyet az anyukámtól kaptam, amit ő nevelt a csirkeudvarban. Ő megszokta, hogy nevel évente csirkét szinte az egész család számára. Az idősebb generációk számára ez természetes. Sajnos ebben a felgyorsult világban feltehetjük a kérdést, "Kinek van erre ideje és kedve ?"

A kérdés költői marad....

Az utóbbi időben nem sok boltól vásárolt húst fogyasztunk. Valahogy nincs rá gusztusunk.

Ez mondjuk látszik a blogomon is, hogy nem sok hús recept van fent. A múltkor beszélgettünk a fiammal, és ő is azt mondta, hogy egyre kevesebb húst fogyaszt. Kérdeztem, hogy miért ? Mert egyszerűen a szervezete nem kívánja. 

Ha azt nézzük a különböző házi állatok nagyüzemi tartása és feldolgozása milyen méretű környezetszennyezéssel jár, akkor lehet, hogy sokkal több embernek elmenne a kedve a sok hús evéstől. És, ha az anyagi oldaláról közelítjük meg a hús kérdést, akkor a legdrágább élelmiszer.

A minőség az most nem kérdés. Mondjuk, ha meglátogatok egy multi áruházat akkor mindig az jut eszembe, hogy honnét jött ez az áru? Milyen régóta van a pultban? A párom hentes, ő mindig kritizálja a húsokat akárhova megyünk, és látunk valamilyen húst a pultban. Ő már csak tudja miként működik a húsipar.

Nos, de még is visszatérve a házi csirke témához.  A hormonokkal nem kezelt csirke húsa és zamata egészen más. Ezekből lehet valódi finom zamatos ételt készíteni.

Én is tervezem anyukám mintájára, hogy tartok az udvarban csirkéket, és más baromfiakat.

Ha természetes környezetben felnőtt csirkét  szeretnék enni, azért sajnos meg kell dolgozni. Ez az igazság.

Csinálhatok belőle, csirke rántott húst, csirke pörköltet, csirke rizses húst, gulyás levest, Hús leves, becsinált leveset, megsüthetem, és most még nem jut eszem mi minden mást.